Első

Sziasztok, itt is van az első rész..A kinézetet lassan át is fogom alakítani, de a fejlécem még nincs meg... :// köszönöm a kommenteket, nagyon jól esnek és örülök az új olvasóknak... szerintem ez a rész még unalmas lesz nektek, de be fog indulni hamarosan! amúgy ez a rész, és a következő is készen van már, és mikor végeztem velük, akkor olvastam a "hírt" hogy Sophiamnak vége... kicsit sajnálom, mert ha igaz, akkor Liam szomorú lesz :///

2014. augusztus 27

Liam

- Híres!! – hangzott el újra és újra el a fejemben ez az egyetlen szó. Nem akartam még egyszer hallani, de az agyam minden egyes pillanatban lejátssza nekem, újra és újra. A szívemnek pedig ez már fáj. Nem akarom többet hallani, elég volt ebből.
Nem híres vagyok. Nem, nem és nem. Én is csak egy ember vagyok, akinek vannak érzései, csak ezt egyes emberek nem tudják. Azt hiszik, hogy a sok testőr meg tud védeni a bántó szavaktól is, amiket minden nap megkapok, csak is kizárólag azért, mert én nem adtam fel akkor, amikor mindenki más igen. Nem húztam le a klotyón, mint a többi velem egy idős gyerek, hanem inkább még magasabbra emeltem, és nem hagytam, hogy elússzon tőlem az-az esély, amit megkaptam. A szavakat hallom, és olvasom is a Twitteren és minden más oldalon. Tudom, hogy mit gondolnak rólam az emberek, hiába gondolják azt, hogy nem látom. Mindent látok, ami rólam szól. Néha már könnyes szemekkel ülök a laptopom vagy telefonom előtt és azon gondolkozom, hogy miért kellett nekem ez az élet. Miért választottam ezt? Akkor még nem tudtam, hogy ennyi bántást fogok kapni csupán azért, mert heti egyszer elmerek szívni egy cigit. A rajongóim egyből a halálomat kezdik tárgyalni, de azon nem gondolkoznak el, hogy bennem is lehetnek sérelmek, amiket ez tud elfeledtetni egy kicsit velem.
És itt képbe is jöhet az alkohol. Mióta jó a vesém, azóta teljes életet élhetek. Berúghatok néha, mint a többi fiatal. És be kell valljam élvezem is, azért mert olyankor csak a jelenre tudok koncentrálni, és nem azon parázom, hogy mit fognak majd rólam gondolni a rajongóim, és hogy a sajtó mind ezt hogyan fogja megírni. Akkor nem szokott érdekelni.
Sokan azt hiszik, hogy ez mind Sophia miatt van, mert amióta Ő felbukkant az óta járok bulizni, és természetesen az óta iszom is. De ez nem igaz. Neki ehhez semmi köze, Ő csak ott van velem, hogy teljes legyen a csapat, mert nélküle nem megyek sehova sem. Szeretem és Ő is szeret engem, és nem tudom, miért kell mindenkinek utálkoznia.

Az ágyban ültem és a telefonomat nyomkodtam, miközben folyamatosan jöttek a Twitter és Instagram értesítések, amik közül próbáltam egyet sem hagyni megnézetlenül.
Féltem minden egyes mondatot elkezdeni, féltem, hogy újból megbántanak. Sajnos mostanában nagyon elfajultak a dolgok a rajongók között. Louis és Eleanor a szakítás szélén állnak a Larry Shipperek miatt, akik nem tudják hol a határ. Nem értem, hogyan lehet összetéveszteni egy tökéletes barátságot egy szerelemmel. Louis és Harry csak lelki társak, legjobb barátok, de nem szerelmesek és ebből kezd nekem is elegem lennem. A rajongó tábor két részre szakad és folyamatosan veszekedések vannak, amiket még mi sem tudunk elcsitítani, mert nem hisznek nekünk már. Azt hiszik, hazudunk, de akkor miért szeretnek minket? Ha azt hiszik, hogy Louis és Harry közt tényleg van valami, akkor miért szeretnek egy olyan bandát, akik hazudnak nekik erről az egészről?

Holnap születésnapon van, ami annyit jelent, hogy hatalmas buli lesz, amihez semmi kedvem. Nincs hangulatom a bulikhoz, a sok emberhez, a fotósokhoz és a médiához. 21 éves leszek. Öregnek érzem magamat. A banda már 4 éves, ami szinte hihetetlen. Alig tudom elhinni, hogy sikerült nekünk. Nekünk, ötünknek. Több száz emberek közül nekünk összejött, és én sokszor még is azt kívánom, hogy had legyek átlagos ember. Elégedetlen vagyok, csak azért, mert nem ilyennek képzeltem. Az utálatokkal nem számoltam, mert én ilyet soha sem láttam.
Mikor én rajongtam egy bandáért, akkor soha nem volt utálat, veszekedés és Shippereskedés. Mindenki szerette a másikat, de az előadót soha sem bántottuk. Szerettük, ahogy van, ha buzi, ha dagadt, ha csúnya, ha kis növésű. Minden szerettünk rajta, mert a zenéje megbolondított minket, és tudtuk, hogy mennyi munkája van mindenben.
A szobám ajtaja kinyitódott és egy lány lépett be rajta. Nem ismertem meg hirtelen, de mikor a fény megvilágította kisírt szemeit, piros arcát, akkor jöttem rá, hogy Ő az én barátnőm. Sophia lépett be és az asztalomhoz lépett, majd a dolgait kezdte belepakolni szótlanul.

- Hé, kicsim, mi a baj? – ugrottam föl azonnal és a háta mögé léptem. Kezeimet átkulcsoltam a derekán és a hasára fektettem. Éreztem, ahogyan megremegett a teste, de a sírástól alapból is remegett. A nyakába fúrtam az arcomat, bőre meleg volt és szokás szerint puha.
Utáltam sírni látni, és ez soha sem fog megváltozni. Tisztán égnek az emlékek a találkozásunkról a fejemben. Egy nyári nap volt, mikor futni voltam és egy parkban kötöttem ki. Leültem egy padra egy lány mellé, akiben csak annyi volt a fura, hogy a kalapot nagyon a fejébe húzta és aprókat, de sűrűbben szipogott.
Amikor egy kisfiú neki rúgta a lábának a labdát felemelte a fejét, és akkor láttam, hogy sír. A szívem azonnal meglágyult, és nem érdekelt az idő, vagy az, hogy album felvételem volt, elhatároztam, hogy megvigasztalom. Meg is tettem, aztán elhívtam randizni, és most az Ő derekát ölelgetem, és remélem, még sokáig fogom is. Mert mindennél jobban oda vagyok érte, és az életemet már nem tudnám nélküle elképzelni. Mindentől meg akarom védeni, de sajnos közte és a rajongóim közt nem tudok választani. És Ők azok, akiktől nem tudom megvédeni. Sophiát és a fanokat is szeretem. Hisz Ők voltak, akik idáig juttattak minket, most pedig hagyjam cserben őket?

Sophia egy szót sem szólt, csak hevesen pakolt tovább. Nem érdekelte, hogy ott állok mögötte és próbálom kicsit nyugtatgatni. Figyelmen kívül hagyta a kérdésem, ami annyit jelentett, hogy valami hatalmas baj van. Soha sem szokott így viselkedni, és ha ezt teszi, akkor valami tényleg nincs rendben. Kezeit lefogtam, és a hasához húztam. Nem hagytam, hogy tovább pakolásztam, azt akartam, hogy mondja el ki vagy mi bántotta meg. Bár sejtem.

- Mondd el. Én itt vagyok, és ha tudok, segítek, és fogok is. Ketten mindent meg tudunk oldani, és ezt te is tudod szívem – a mondatom hallatán egy gúnyos mosoly hagyta el a száját és felém fordult. Arca pirosabb olt a kelleténél, és megijesztett az arckifejezése.

- A rajongóid tönkre tesznek. Szerintük ebben a pillanatban éppen terhes vagyok, és drogozom is. Melyiket higgyük el nekik Liam? Ma is újabb dolgokat tudtam meg, ezek szerint apa leszel drágám – hangja még mindig gúnyosan csengett, és bántott, hogy láttam rajta, hogy belefáradt, ahogy én is. Most Sophiának kell igazat adnom. Minden nap újabbnál újabb dolgokat tudunk meg magunkról, amik alaptalan pletykák. Mert ha még Sophia hízott volna, akkor elhiszem, hogy valaki agyában felmerülne az, hogy terhes, de nem jött rá egyetlen kiló sem. És az, hogy drogozik egyszerűen hihetetlen. Ez baromság. Semmi jele sincs ennek. Nem értem mire jó ez a Directionereknek, az jó, hogy tönkre tesznek minket? És az is jó, hogy engem szenvedni látnak?

- Erre már nem tudok mit mondani. Szerinted nekem nem fáj, hogy azok az embere bántanak, akiket szeretek? Csalódnom kell nekik is bennük nap, mint nap, de ilyen az élet. Majd amikor kiborulunk, mind a ketten akkor rájönnek, mit is tettek…

- Liam! – folytattam volna még, ha nem szól közbe és nem teszi rá az egyik ujját, a számra. Féltem a mondanivalójában, mert szemében bűntudat és fájdalom tükröződött. – Én már most kiborultam, és nekem ennyi elég is volt. Én nem akarok többé ilyen pletykákat átélni, gondolj bele mit érezhet a családom – fájtak a szavai, de inkább az, hogy érintésemet eltaszította. Nem hagyta, hogy fogjam a kezét, és azt sem, hogy magamhoz húzzam ismét.

- Ezzel mit akarsz mondani? – kérdeztem elhaló hangom, a szívem pedig egyre hevesebben kezdett verni. A szívem nem akarta tudni a választ a kérdésemre, csak újra megcsókolni, megölelni és szeretgetni minden egyes pillanatban, viszont az agyam kíváncsi volt rá. Tudnom kellett.

- Én… - hallgatott el, majd egy mély levegőt vett és elmondta. – Én nem akarok többé a barátnőd lenni….